"Ne agg�dj. M�skor is ment az �r�s, most is menni fog.
Semmi m�st nem kell tenned, mint
le�rnod egyetlenegy igaz mondatot.
A legigazabb mondatot, amit tudsz."
Ernest Hemingway

Rosa mama "kurvagyerek-b�mb�ld�j�be” olyan prostitu�ltak adj�k be �jsz�l�ttjeiket, akik nem szeretn�k, ha a gy�mhat�s�ghoz ker�ln�nek porontyaik. Ha egy n� ezt a szakm�t �zi, �s nincs megfelel� "higi�ni�ja", („B�h�m azt mondta, hogy azoknak a n�knek, akik ma strikkelnek, most van tablett�juk a higi�ni�ra, de � t�l kor�n sz�letett.”) k�nnyen teherbe eshet, gyerekkel pedig nem dolgozhat tov�bb - vagy elrejti, vagy �tadja a gy�mhat�s�gnak. Marad h�t a meg�rz�, ahol a kicsik m�s arab, zsid� �s n�ger k�lyk�k, ker�t�k, k�jn�k, m�v�szek sz�nes kavalk�dj�ban tengethetik h�tk�znapjaikat. Igen megr�z�, hogy egy n�, a k�r�lm�nyei folyt�n nem r�szesedhet az anyas�g �r�meiben, abban a legnagyobb kincsben, melyre biol�giailag is determin�lva van.

A reg�ny t�bb k�nyes k�rd�st feszeget, mint p�ld�ul a prostit�ci�t. Kit nevezhet�nk kurv�nak? A v�lasz els�re trivi�lisnak tetsz�, de kiemeln�k a reg�nyb�l egy mondatfoszl�nyt, amiben arr�l esik panasz, hogy rosszabbul megy mostans�g a prostiknak, mert nagy az ingyen konkurencia. Persze, minek is fizetne a f�rfi olyasmi�rt, amit ingyen is megkaphat. A XX. sz�zad hatalmas v�ltoz�st hozott a n�k �let�be. A 60’as �vekben megjelen� hormon�lis fogamz�sg�tl�k �ri�si szabads�got adtak a n�knek, szexu�lis forradalom t�rt ki. (A k�nyv a 60-as, de m�r ink�bb a 70-es �vekbeli P�rizsban j�tsz�dik.) Rosa mama ezzel a megjegyz�s�vel tulajdonk�ppen �t�letet is mond: „ingyen kurva”, ami m�g rosszabb az � �rt�krendj�ben, mert nem a meg�lhet�s, hanem puszt�n a k�jszerz�si sz�nd�k vez�rli. A t�rsadalom viszont m�sk�pp �t�l. A prostit�ci� illeg�lis, haz�nkban kijel�lt h�zak sincsenek, ahol leg�lisan m�k�dhetne. �rdekes elgondolkozni Rosa mama szavain, hogy „hivat�sos” l�t�re milyen v�lem�nnyel van kora laz�bb erk�lcs� le�nyair�l. Felhozhatjuk megold�sk�ppen Rosa mama �letkor�t is. Az � fiatals�ga idej�n a „tisztes” l�nyok nem �gy viselkedtek. Anno m�g szil�rdabban megvolt a helye a dolgoknak. Tudt�k mi f�rhet bele egy tisztess�ges l�nyn�l �s mi nem. Napjainkra �sszekusz�l�dtak. Rosa mama kijelent�s�t �gy �rtelmezhetj�k a gener�ci�k szembe�ll�t�sak�nt is. A r�gi �rt�kek megk�rd�jelez�dnek, hely�kbe �jak l�pnek. „Szerintem Katz doktornak igaza volt, amikor megmondta neki. Azt mondta, hogy a kurva az felfog�s dolga.”

Ajar m�v�vel az etnikai diszkrimin�ci� ellen is tiltakozik. „Sok�ig nem tudtam, hogy arab vagyok, mert senki sem b�ntott.”  Momo arab, Rosa mama zsid�. Hol arabul, hol „zsid�ul” besz�lnek. A kis Mohamed is megtanulja a zsid� im�kat, mert zavarta, hogy Rosa mam�nak �s Mojsenak „k�l�n dolgaik vannak”. Eml�kezetes jelenet Momo apj�nak megjelen�se. Rosa nem akar elszakadni Momot�l (�s � se t�le), ez�rt tr�kkh�z folyamodik. Azt �ll�tja Mojse az � fia, csak v�letlen�l �sszecser�lte a k�t gyereket �s �t nevelte tisztes zsid� hitben. A f�rfi teljesen kikel mag�b�l: „eredeti �llapotban” akarja visszakapni 11 �ve „let�tbehelyezett” gyermek�t:

„�n egy szab�lyos arab fi�gyermeket adtam mag�nak �s azt akarom, hogy egy arab fi�gyermeket adjon vissza.”

Ebben a r�szben nagyszer�en megfigyelhet� az eg�sz reg�nyre jellemz� abszurdit�s, amivel sz�t emel a faji el��t�letek ellen. A nyugt�tlobogtat� apa ott hagyja gyerek�t, mert neki nem kell zsid� fi�, az nem az �v�.

A t�rt�net tulajdonk�ppen Rosa mama meg�reged�s�r�l �s elm�l�s�r�l sz�l. Igen meghat� az a k�z�ss�gi �sszefog�s, ami Rosa mama �llapot�nak rosszabbod�sakor megjelenik. A k�rny�k lak�i seg�teni pr�b�lnak ilyen-olyan m�dszerekkel a beteg asszonyon: afrikai var�zslatokat vetnek be, zenebona, t�nc, t�znyel�s, mindent Rosa mam��rt. Momo�k nagy seg�ts�g�re van Lola asszony, egy szeneg�li „buzimaca”, aki kor�bban bokszol�k�nt kereste kenyer�t, de r�j�tt, hogy rossz nembe sz�letett �s melleket csin�ltatott mag�nak �s hamarosan le is szeretn� nyisszantatni bizonyos f�l�ss� v�lt testr�sz�t.

„… szeneg�li f�rfiban m�g sosem l�ttam Lola asszonyhoz foghat� csal�dany�t, t�nyleg k�r, hogy a term�szet megg�tolta. Igazs�gtalans�g �rte �t, �s boldog kiskrapekok vesztek el benne. M�g �r�kbe se vehetett egyet, mivel a travesztit�k t�ls�gosan m�sok, �s azt sose bocs�tan�k meg nekik. Lola asszonynak n�ha majd meghasad a sz�ve emiatt.”

A neten val� b�ng�sz�s sor�n m�g egy meleg honlapra is r�akadtam, ahol a k�nyvaj�nl�ban k�l�n kiemelik Lola asszonyt: „Kifejezetten tetszett, hogy az egyik legpozit�vabb karakter anno bokszol� volt, most n�nek �lt�z�tt prostitu�lt”. Mint m�r �rtam, a m�ben felmer�l� probl�m�k napjainkban is aktu�lisak. P�r �ve p�ld�ul nagy botr�nyt kavart haz�nkban Terry Black esete. Egyesek, ha a „m�ss�got” m�g toler�lj�k, az egynem� p�rok gyermek v�llal�sa ellen akt�van tiltakoznak: Elrontan�k a gyereket. A gyerek is „megbuzulna”. Nem eg�szs�ges. A gyereknek sz�ks�ge van any�ra, ap�ra stb. Az utols� �ll�t�s m�g rendben is van, b�r meg lehetne lobogtatni a v�l�si statisztik�kat, hogy h�nyan �lnek csonka csal�dokban, apa vagy anya n�lk�l.

Rosa mama �llapot�nak javul�s�ra nincs rem�ny, ezt Katz doktor is megmondja:

„Nem lesz k�pes megfelel�en gondolkozni, �s �gy fog �lni, mint a spen�t. M�g sok�ig h�zhatja, s�t �vekig fel-felcsillan az �rtelme, de h�t ezen nem lehet seg�teni…”

Egyre kevesebb kiskrapek van k�r�l�tte, egyre jobban foglalkoztatja, hogy szeretne egyszer�en meghalni, de ebben a civiliz�lt vil�g nem akar neki seg�teni - illetve nem seg�thet neki: „Ha Rosa mama kutya lett volna, m�r r�g megirgalmaztak volna neki, de az emberek mindig rendesebbek a kuty�khoz, mint az emberi szem�lyekhez.”

A m�ben megjelenik az eutan�zia k�rd�se. Az a v�lem�ny, amely szerint az eutan�zia erk�lcsi szempontb�l megengedhet�, eg�szen Sz�krat�szig, Plat�nig �s a sztoikus filoz�fusokig vezethet� vissza. A hagyom�nyos kereszt�ny vall�s elutas�tja, mert ellentmond a hatodik parancsolatban foglalt, �l�sre vonatkoz� tilt�snak. 1935-ben, Angli�ban indult szervezett mozgalom az eutan�zia legaliz�l�s�ra, ekkora alap�totta C. Killick Millard a Voluntary Euthanasia Legalisation Society nev� szervezetet – az eutan�zia t�rv�nyes�t�s��rt k�zd� �nk�ntesek t�rsas�g�t. A Lordok H�za 1936-ban �s 1950-ben is elutas�totta a t�rsas�g t�rv�nytervezet�t.

Rosa mama meg akar halni. Nem akar �gy �lni. Nem k�v�n „spen�tk�nt” veget�lni a k�rh�zban, hogy �j cs�csokat d�nthessen. Tulajdonk�ppen Rosa mama a passz�v eutan�zi�t v�lasztja. Nem megy k�rh�zba, elutas�tja az orvosi kezel�st �s titkos rejtekhely�n v�rja ki utols� napjait. Csak Momora sz�m�that, aki vele van az utols� percekig, s�t ut�na is.

A reg�nyt az els� oldalak olvas�sakor m�g gyanakodva fogadtam, majd k�s�bb teljesen mag�val ragadott egyedi st�lusa, nyelvezete. Aj�nlottam bar�taimnak is, olvass�k el, meg�ri. Ha sikeresen t�ljutunk vulgarit�s�n, komoly t�rsadalomkritik�ra bukkanunk. A m�ben felmer�l� t�rsadalmi �s etikai dillem�kr�l �rdemes elgondolkodni, besz�lni, vit�zni, mert aktualit�sukat napjainkra sem vesz�tett�k el.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s