"Ne agg�dj. M�skor is ment az �r�s, most is menni fog.
Semmi m�st nem kell tenned, mint
le�rnod egyetlenegy igaz mondatot.
A legigazabb mondatot, amit tudsz."
Ernest Hemingway

A Macsk�s H�lgy

A v�rosk�zponthoz k�zeli, hossz� Kompanik Zs�fia utc�ban, szinte minden h�z magas, vastag k�ker�t�s m�g�tt rejt�z�tt. A legt�bbet m�r elkezdt�k fel�j�tani, vagy �tfestett�k a kaput, s van, ahol rendszeresen cser�lt�k az ablakd�szeket, k�vetve az �vszakok �s �nnepek v�ltakoz�s�t. Ak�rhogy is, szinte mindenhol l�tni lehetett, hogy ott bizony lakik valaki.

De volt egy kiv�tel. S�rg�s, m�lladoz� vakolat�, megs�llyedt tetej� visk�, aminek udvar�ba csak egy kicsi, keskeny, z�ld vasajt� vezetett. A j�r�kel�k nem is l�thatt�k a h�zik�t az utc�r�l, csak a horpadt vasajt�t, amir�l m�r pergett le a fest�k. L�tsz�lag semmi jele sem volt �letnek. De ha valaki alaposabban k�r�ln�zett, l�thatta, hogy a kapuval szemben l�v� villanyoszlop t�v�ben zs�rfoltos bolti csomagol�pap�ron mindig hevert egy kis �telmarad�k, rajta pedig nehez�kk�nt �s itat�k�nt koszos margarinos dobozban v�z.

Elv�tve l�tni lehetett egy-egy macsk�t, amelyik a d�lut�nra m�r kisz�radt elem�zsi�n nyammogott. De m�snap rendre friss �tel ker�lt a papirosra. Hol csirkenyaka, hol f�tt rizs, hol tejbe �ztatott keny�rb�rke. A szomsz�dok m�g azt is tudt�k, hogy szorgos etet� egy �reg-�reg, t�p�r�d�tt asszony, B�ske n�ni. Nem �rtett�k az id�s n�nit, hiszen saj�t mag�nak is alig jutott, de a macsk�knak mindig pottyant valami. Ennek ellen�re nem igaz�n foglalkoztak vele, kiss� m�g bolondnak is tartott�k miatta. Egym�s k�z�tt csak �gy h�vt�k, a Macsk�s H�lgy.

Soha senki nem j�tt hozz� l�togat�ba. Senki se tudott r�la, hogy lenn�nek rokonai vagy f�rje. Tal�n soha nem is volt. Vagy meghalt. Mert a f�rfiak el�bb halnak, �s a n�k magukra maradnak. Nem j�rt erre se testv�r, se unoka. Tal�n �k sem voltak. Senki sem tudta. �t mag�t is ritk�n lehetett l�tni, a macsk�kat is hajnalban etette. Olyankor k�r�gy�ltek, doromboltak, hozz�d�rg�l�ztek v�zna l�baihoz, � pedig megsimogatta a fej�ket, h�tukat. Nagyon vegyes bag�zs volt: akadt k�zt�k otthonr�l kisz�k�tt, elk�nyeztetett szobacica, csinos kis nyak�rvvel, akadt sov�ny, kidobott k�ly�k, cs�ng� has� anyamacska �s sok-sok k�bor j�sz�g. De volt k�zt�k egy, amelyik mindig a legkoszosabb volt, a legmegt�p�zottabb bund�j�, �s m�g a bal f�le is f�lig hi�nyzott. Szidta is az �regasszony eleget, hogy minek verekszik annyit, de persze, a fekete kand�rt ez cs�ppet sem �rdekelte. Szabad volt, �neki azt�n senki ne dirig�ljon. Nem is hagyta mag�t soha megsimogatni.

Egy k�s��szi hajnalon azt�n B�ske n�ni irdatlan, panaszos ny�vog�st hallott a kis z�ld kapun k�v�lr�l. Nem szoktak ezek �gy s�rni, ha csup�n �hesek – gondolta –, �s m�g am�gy is kor�n van az etet�shez. De az�rt kiment, kinyitotta a vasajt�t, hogy megn�zze, mi t�rt�nhetett. Sok ismer�s kis t�rzsvend�ge k�z�tt ott fek�dt a b�szke fekete. Az oldal�t felszak�totta valami, v�rzett, �s a h�ts� l�ba is furcs�n l�gott. A n�ni l�tta, hogy a s�t�t nyomok a j�rd�n n�h�ny m�terrel od�bb kezd�dnek. Onnan vonszolta ide mag�t szerencs�tlen macska. Ahogy tudott, a h�lgy sietve becsoszogott a h�zba egy kartondoboz�rt. A f�jdalomt�l �s a r�m�lett�l teljesen megzavarodott kand�r vadul f�jt az asszonyra, s �les karmaival megsebezte a fel� ny�l� keskeny, aszott, de gy�ng�d kezet. De a n�ni ett�l m�g �vatosan betette a dobozba, �s bevitte a h�zba. A t�bbi macsk�nak aznap �pp csak kitette az ennival�t, s m�r sietett is be.

Beletelt vagy k�t h�tbe, am�g a kand�r annyira rendbej�tt, hogy ki lehetett ereszteni az udvarra. Igaz, ett�l kezdve h�zta kiss� jobb h�ts� l�b�t, de ezt lesz�m�tva teljesen eg�szs�ges lett. Azon a reggelen az id�s h�lgy mellett l�pdelve, vele egy�tt ment ki a villanyoszlophoz, hogy �jra egy�tt ehessen az – addig sem elhanyagolt – t�bbi macsk�val. Ez�ttal is puha t�rleszked�sek sora volt a h�la.

De a n�ni, mintha kevesellte volna mindezt, odal�pett a rojtos f�l� kand�rhoz, neh�zkesen lejjebb hajolt hozz�, �s kiny�jtotta a kez�t, hogy megsimogathassa. Am�g �polta, n�ha k�nytelen volt elt�rni az �llat, �m most elszaladhatott volna, hisz’ szabad volt. De nem tette. Murrogva d�rzs�lte kem�ny, fekete kobakj�t a reszketeg teny�rhez. Ebben a k�t h�tben k�zhez szokott.

N�h�ny nap m�lva a Macsk�s H�lgy meghalt. A szomsz�dok csak k�t nap m�lva figyeltek fel az �hesen maradt macsk�k vernyog�s�ra, hiszen eddig soha, egyetlen napra sem hanyagolta el �ket az asszony. Elk�pzelni sem tudt�k, hogy a mag�nyos n�ni ajkain mi�rt �lt szel�d mosoly, mikor megtal�lt�k. F�l�sleges is volna tudniuk. �gysem �rten�k.

S�g� 1 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

1

2011.10.23. 12:15 Kata Szia! Ahogy �g�rtem, itt a v�lem�ny. :) El�sz�r is, nagyon tetszett a novella. Mint minden �r�sodnak, ennek is van valamilyen m�lyebb, bens� tartalma, tanuls�ga, ami szeretetteljess� teszi. Szerintem fontos ezeknek az �rt�keknek a k�zvet�t�se, �s te pontosan ezeket adod �t a novell�idon kereszt�l. N�h�ny dologra szeretn�m csak felh�vni a figyelmedet. Itt tal�ltam egy sz�ism�tl�st: "...z�ld vasajt� vezetett. A j�r�kel�k nem is l�thatt�k a h�zik�t az utc�r�l, csak a horpadt vasajt�t, amir�l m�r pergett le a fest�k." - vasajt� 2x Illetve a k�vetkez� sz�vegr�szlet: "Senki se tudott r�la, hogy lenn�nek rokonai vagy f�rje. Tal�n soha nem is volt. Vagy meghalt. Mert a f�rfiak el�bb halnak, �s a n�k magukra maradnak. Nem j�rt erre se testv�r, se unoka. Tal�n �k sem voltak. Senki sem tudta."  �gy �rtem, a senki se tudta �s a senki se tudott r�la kicsit sok egyszerre, el�g az egyiket haszn�lni. L�nyeg a t�m�rs�g. :) Valamint a c�m: a sz�vegben a Macsk�s H�lgy nev�t nagybet�vel �rod, de a c�mben csak a Macsk�s nagy. Lehetne ott is mindk�t sz� nagybet�s, hogy egys�ges legyen. Tal�n egy n�vel� is j�l j�nne el�, b�r ez csak egy javaslat. M�g egy dolog, aminek p�ld�j�n k�t mondatot tudn�k felhozni: "S�rg�s, m�lladoz� vakolat�, megs�llyedt tetej� visk�, aminek udvar�ba csak egy kicsi, keskeny, z�ld vasajt� vezetett" "A v�rosk�zponthoz k�zeli, hossz� Kompanik Zs�fia utc�ban, szinte minden h�z magas, vastag k�ker�t�s m�g�tt rejt�z�tt." Szerintem t�l sok a mell�kn�v benn�k egym�s ut�n, amik, hogyha hangosan felolvasuk a mondatokat, megakasztj�k az olvas�st, kicsit d�c�g�ss� teszik a temp�t. A le�r�sok elk�sz�t�se - v�lem�nyem szerint - az egyik legnehezebb feladat, �s �ltal�ban azt szokt�k tan�csolni, a mell�knevek helyett haszn�ljunk t�bb ig�t, vagy n�vsz�i �ll�tm�nyt (pl. A h�z piros volt.) Ezek sokkal hat�sosabbak. Rem�lem, �rted, mire gondolok, de itt van egy cikk a jellemz�ssel kapcsolatban, ebben is van r�la sz�: http://orange-writing.blogspot.com/2011/04/j-mint-jellemzes.html Mindent egybev�ve remek kis �r�s, csak �gy tov�bb. :) Kata