A kis herceg
Zsófi 2011.08.12. 18:48
"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." - hangzik el ez a lassan már közhellyé vált idézet a ballagási beszédekben. Szeretik a felnőttek mondogatni, már csak az a kérdés, hogy meg is értik-e? Sajnos nagyon kevesen. De ahhoz, hogy ténylegesen meg is értsük-e sorokat, nem árt kinyitni A kis herceg című híres francia történetet.
Tartalom:
"Antoine de Saint-Exupéry – barátainak Tonio vagy Saint-Ex – gyerekkorában biciklivel akart repülni. Később tengerész szeretett volna lenni. Aztán mégis pilóta lett és híres író. Végül repülővel a tengerbe veszett. Vagy elrepült a B-612-es kisbolygóra, az aranyhajú kisfiú után, akivel a sivatagban találkozott. az is lehet, hogy visszatért oda, a csillagok közé. A földön gróf volt, de ezzel sohasem törődött, hiszen kockafejű melák létére alighanem maga volt a kis herceg.
Ő látogatta meg a királyt, az iszákost, az üzletembert, a lámpagyújtogatót, ő szelídítette meg a rókát, neki volt egy virága és három vulkánja, amelyeket hetenként megtisztított. S ő nevet azóta ránk minden csillagról, ha könyvet olvasunk."
Emlékszem, első osztályban A kis herceget hallgattuk magnóról, teljesen elvarázsolt minket. Haragudtunk a "fölnőttekre", amiért nem ismerték fel a kalapban az óriáskígyót, aki épp egy elefántot emészt. Együtt szomorkodtunk a kis herceggel, amiért otthon kellett hagynia egyedül a rózsáját, és ismét örültünk, amikor a róka megszelídült, lett egy barátja.
Azonban mire felnőttünk, sokan elfelejtették ezt az aranyhajú kisfiút és a "mesét" is. Pedig nem szabad. Hihetetlen, hogy ilyen jó ez a történet, ez a könyv, még most is. Benne van az egész világ: szeretet, barátság, szomorúság, különböző emberek, szóval tényleg minden. A lehető legjobb útikalauz az élethez. Nem, nem a társadalmi élethez, hanem az igazi, egyedi, különleges élethez.
Exupéry kis barátja komoly, egész életre szóló üzenetet akar átadni nekünk. Előbb-utóbb felnövünk, ez ellen nem lehet mit tenni. Viszont a gyermeket meg kell őriznünk magunkban. "Fölnőtt"-ként is meg kell látni a kalapban az óriáskígyót, nem a szemünkkel, hanem a szívünkkel kell látnunk. Ne a számokat tekintsük komoly dolgoknak, hanem a csillagokat, a rózsát és a rókát.
Magyarázhatnánk a lényeget további, a könyvből vett példákkal, de fölösleges. Aki elolvasta és nyitott a világra - azaz a szívével lát -, az úgyis érti az egészet, és eszerint éli az életét.
Egyik legkedvesebb könyvem A kis herceg minden bájával és mondanivalójával. Tessék elolvasni mindenkinek, aki szeretné életben tartani magában a gyermeket. Ha túl "fölnőttnek" érzed magad ehhez, akkor sajnos nincs mit tenni.
Ez a cikk az Antiganén is olvasható!
|