"Ne aggódj. Máskor is ment az írás, most is menni fog.
Semmi mást nem kell tenned, mint
leírnod egyetlenegy igaz mondatot.
A legigazabb mondatot, amit tudsz."
Ernest Hemingway

Alyaksandr Igaravich Rybak 1986. május 13-án született Minszkben, Fehéroroszországban. Szülei Igor Alexandrovich Rybak hegedűművész és Natalia Valentinovna Rybak zongoraművész. A kis Alex alig volt négy éves, mikor a család úgy döntött, hogy Norvégiába emigrálnak a szovet tagállamból. A szülők a lehető legjobb döntést hozták, hiszen az északi országban elismert művészekké váltak.

Zenész család révén Alex már korán megismerkedett a zongorával és a hegedűvel. Tíz éves kora óta az oslói Barett Due Institue of Music nevű zeneintézményben tanul. Tehetségesnek bizonyult, így a későbbiekben szerencsét próbált. 2005-ben jelentkezett a norvég Csillag születikbe (Idol: Jakten på en superstjerne), ahol egészen a döntőig jutott. 2006-ban megnyerte a norvég televízió, az NRK által rendezett tehetségkutatót, a Kjempesjanse-t. Itt saját szerzeményét, a "Foolling"-ot adta elő.

Norvégia hamar a szívébe zárta a hegedűművészt, azonban igazi sikert az Euróvíziós Tánc- és Dalfesztivál hozta meg számára 2009-ben. A versenyen saját szerzeményével, a "Fairytale"-el indult, amely egész Európa tetszését elnyerte. A dal hegedűre és népi elemekre épül, témája a mindenki számára ismerős plátói szerelem. A virtuóz hegedűjáték mellé párosult a fiú őszintesége és egyszerűsége, a közönség hamar szívébe zárta. Így Alex megdöntötte a Lordi (finn rockegyüttes) korábbi rekordját, 387 ponttal lett első helyezett.

A verseny után Alexander megjelentette első albumát, a "Fairytales"-t. A korong hatalmas sikert aratott a zenepiacon is: Norvégiában és Oroszországban az eladási listák első helyén trónolt, Svédországban pedig arany minősítést kapott.
A lemezen a "Fairytale"-hez hasonló pop-folkos számok találhatóak leginkább a szerelem témájában (például "Kiss and Tell"), de a természet szépségéről is hallhatunk néhány dalt (például "Roll with the Wind"). A saját szerzeményeken túl a "Fairytales" tartalmaz feldolgozásokat: megszólal a Secret Garden "Song from a Secret Garden" műve és a The Proclaimers "500 Miles" hegedű feldolgozása.

A 2010-es évben sikere útán Rybak új lemezzel jelentkezett, a "No Boundaries"-sel. Igaz, ez az album nem aratott akkora sikert, mint a "Fairytales" (Norvégiában és Svédországban a top10 végén kullogott, más országokban a top30-ról is lecsúszott), de ennek ellenérő kísérletező albumnak nevezhetjük. A dalokban az uralkodó hangszer továbbra is a hegedű, de belépett mellé a dob ("Why not me?") és a "pop dalos hangeffektek" ("I'm in love"). A népies jelleg még érezhető egyes számokon (például "Europe's skies"), de teljes  egészében nem jellemző az albumra. A "No Boundaries" főtémája továbbra is a szerelem és az azzal járó érzelmihullámok (vágyódás, csalódás), de új témaként jelentkezik a hazaszeretet ("Europe's skies").  Így egy műfajokban gazdag album született.

Alexander Rybak jelenleg itt tart. Koncerttúrnékon adja elő számait és népszerű slágerek hegedű feldolgozásait, továbbá komoly zenei koncerttermekben is megcsillogtatja tudását. Kívánunk neki további sok sikert a popszakmában és a komoly zene területén egyaránt!

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2011.07.11. 09:48 Kata Nagyon ügyes a srác! :) Először, amikor megnyitottam a cikket, azt hittem, egy olyan hegedűművészről szól, aki klasszikusokat játszik, de miután elolvastam, és meghallgattam a Pump it! feldolgozását, illetve a Fairytale-t, rájöttem, hogy itt valami egészen másról van szó. "Popzenét játszani hegedűn" - ez az ő találmánya, és szerintem sok tinilánnyal szeretteti meg ezáltal a hangszert (na meg saját magát is... :)) Remélem, még hallunk róla! Válasz: Hehe, még tini korom derekán jártam, mikor nagyon megszerettem. Ügyes srác, bármelyik koncert felvételét nézem (mellesleg komoly zeneiket érdemes, mert a rendes koncerteken sikítoznak a kislányok), mindig ledöbbenek. Szóval, nagyon tud a srác. Remélem, egyszer Budapesten is láthatom a csodás játékát. :) Mellesleg, június közepén jelent meg az új albuma, amin egy svéd kortárs költő verseit dolgozta fel. Még csak egy szám fut a neten, de nagyon kellemes. Egy másik kedvenc hegedűsöm, az Emilie Autumn. Róla is akarok majd írni, csak még nem hallgattam végig az albumait. A goth lolita stílusán kívül az érdekes benne, hogy elektromos hegedűn tolja. :)) Nagyon jó hangja tud lenni annak is (Alexre visszatérve egy rockbandával is fellépett, ott ő is az elektromos hangszert húzta).