William Shakespeare szonettjei
Zsófi 2012.08.18. 12:08
William Shakespeare, a híres angol drámaíró, költő és színész 1564-ben született Stratford-upon-Avonben, John Shakespeare kesztyűmester és Mary Arden (nemesi család leszármazottja) gyermekeként. Szerencsére rengeteg adattal rendelkezünk róla hivatalos papíroknak köszönhetően, mint például születési anyakönyvi kivonat, keresztlevél, bejegyzés a házasságról, számlák stb. Bár életének egyes eseményei kortársai anekdottáiból és egyéb történetekből ismert.
Shakespeare iskolai tanulmányait Stratfordban kezdte, de egyetemre nem tudott menni, mivel az ő korában a felsőoktatás magas költségekkel járt. 1582-ben feleségül vette Anne Hathawayt; három gyermekük született (Susanna, Judith és Hamnet). Shakespeare 1594-ben tagja lett a Lord Chamberlin's Companynek (1603-tól King's Men-nek hívták) és itt drámaíró és színészként dolgozott húsz éven keresztül. 1616-ban halt meg Stratford-upon-Avonben.
Shakespeare idejében a dráma csak szórakoztatásra voltak, nem képviseltek irodalmi értéket, ezért nem is jelentek meg nyomtatásban. Habár kvarto (quarto) kiadások léteztek: ezek a nem hivatalos és hiányos kiadások voltak, melyeket a színészek diktáltak le. Természetesen Shakespeare drámáiból is publáltak, mint például a Rómeó és Júliát. Az első Shakespeare kötetet 1623-ban adták ki barátai, John Heminge és Henry Condell. Ez a kiadás 38 művet tartalmazott, köztük 18 drámát.
Az első szonett kötet 1609-ben jelent meg. Versei nem történet központúak, mint a spenseriek Nincs tematikus felépítés, nehéz követni. Ennek a jelenségnek az okát megérteni nem valami bonyolult: a szonetteket más forrásokból gyűjtötték össze, nem pedig az eredeti kézirat alapján dolgoztak. Azaz az eredeti szerkeztés nem ismert.
Általában a shakespeare-i szonett tizennégy soros vers, amely nem különül el versszakokra, de három részre tagolható: másként rímelő sorok, végén pedig egy zárósorral, amely hatást gyakorol a mű egészére. A rímképlet abab cdcd efef gg. Az utolsó két sor tipikus, zárósornak vagy voltának nevezzük, mely új mederbe tereli a lírai én gondolatait. A szonettek hangvétele különbözik a drámáéktól: gyengéd érzések, erősebb hangvétel, sötét tónus, változatos költői képek és szigorú struktúra.
Shakespeare szonettjeit három csoportba oszthatjuk:
I-XVII:
Ezek a szonettek egy férfi mutatnak be, aki nem akar megházasodni. A lírai én viszont megpróbálja megértetni az ifjúval a házasság fontosságát, és ezt, hogy a gyermeknemzés által élhet örökké.
XVIII-CXXVI:
Ezekben a szonettekben a lírai én egy férfi barátjának ír, és a halhatatlanság eléréséről. Vitatott, hogy az itt szereplő férfi Shakespeare barátja vagy szeretője volt-e.
CXXVI után:
Ezek a szonettek egy csinos hölgyről írnak, a Fekete Hölgyről. A költő szerelmes ebbe a nőbe, hiába ismeri annak igazi személyiségét (nem hűséges). A barát elcsábítja a hölgyet, s így a lírai énnek kettős csalódottságot kell átélnie.
|