"Ne agg�dj. M�skor is ment az �r�s, most is menni fog.
Semmi m�st nem kell tenned, mint
le�rnod egyetlenegy igaz mondatot.
A legigazabb mondatot, amit tudsz."
Ernest Hemingway

William Shakespeare (1564-1616) nem csak dr�m�kat �rt, hanem szonetteket is. Kora ezt a fajta irodalmat t�bbre tartotta, mint a dr�m�kat. A dr�m�k sz�rakoz�st jelentettek, a versek az irodalmat. A kor egyik legn�pszer�bb versform�ja a szonett volt, ami Petrarc�ra vezethet� vissza. Angli�ba a petrakist�k �tj�n jutott el (Sir Thomas Wyatt, p�ld�ul) a szonett. El�sz�r az olasz mint�t k�vetve alkottak a k�lt�k (14 sor, a b a b r�mk�plet), de m�r Wyattn�l is jelentek meg v�ltoz�sok; egyik legjelent�sebb a z�r�sor. A shakespeare-i szonettet nevezhetj�k az angol szonettnek, amely nem m�solja Petrarc�t, hanem saj�tos jegyeket vesz fel. A tizenn�gy sort megtartja, viszont a r�mk�plet v�ltozik: abab cdcd efef gg. Tov�bb� a m�r Wyattn�l megjelent z�r�sor (a szonett utols� k�t sora) Shakespeare-n�l �lland�sul. Ezt „volt�nak” is nevezhetj�k, mivel lehet ellent�tes jelent�s� vagy �j ir�nyba tereli a vers gondolatait. 
V�giggondolva, a szonett egy el�gg� k�t�tt versforma, ford�t�sa nem egyszer�. Shakespeare szonettjei pedig okozhatnak tov�bbi gondokat is nyelvezete miatt. Verseire jellemz� a s�t�t t�nus, a szexualit�s, tov�bb� kifejezhetnek gyeng�d �rzelmeket, r�viden �sszefoglalt gondolatok ("Brevity is the soul of wit" – mondta maga a mester, ami annyit tesz magyarul, hogy „T�m�rs�g az eszme lelke”, azaz az igazi intelligencia a t�m�rs�gben rejlik), �s a gazdag k�lt�i k�pek – �s valljuk be, ezek sem teszik egyszer�v� a m�ford�t� dolg�t. 
Szab� L�rinc (1900-1957) szonett ford�t�sai a legismertebbek haz�nkban. Csod�s k�lt�i k�pek jellemz�ek a ford�t�sra �s l�gy hangv�tel. Azonban sz�vegh�s�ge a ford�t�soknak vitathat�. Szab� L�rinc l�gyabb� tette Shakespeare er�s nyelvezet�t, hi�nyzik a szexualit�s, tov�bb� pedig saj�tos k�lt�i k�peket helyez el a ford�t�sban, nem k�veti Shakespeare-�t.

Ut�bbira egy p�lda a h�res 75. szonettb�l: 

Eredeti: 
"So are you to my thoughts as food to life, 
Or as sweet-season'd showers are to the ground; 
And for the peace of you I hold such strife 
As 'twixt a miser and his wealth is found;"

Szab� L�rincn�l: 
"Az vagy nekem, mint testnek a keny�r 
S tavaszi z�por f�szere a f�ldnek; 
Lelkem miattad �r�k harcban �l, 
Mint f�sv�ny, kit p�nze gondja �l meg;"

M�r az els� versszak k�pe k�l�nb�zik. Szab� L�rinc azt mondja, hogy „mint testnek a keny�r”, Shakespeare pedig azt, hogy „as food to life”, vagyis mint �tel az �lethez. L�nyeg�ben persze ugyanazt jelenti a k�t hasonlat (n�lk�l�zhetetlen), de az eredeti shakespeare-i valahogy m�gis er�sebb fel�t�s�.

A k�vetkez� hib�ra egy ismer�s�m h�vta fel figyelmemet. A 130. szonett, azaz a „My mistress eyes are nothing like the sun” �gy kezd�dik: 

Eredeti: 
"My mistress' eyes are nothing like the sun; 
Coral is far more red than her lips' red; 
If snow be white, why then her breasts are dun; 
If hairs be wires, black wires grow on her head. 
I have seen roses damasked, red and white, 
But no such roses see I in her cheeks; 
And in some perfumes is there more delight 
Than in the breath that from my mistress reeks. 
I love to hear her speak, yet well I know 
That music hath a far more pleasing sound; 
I grant I never saw a goddess go; 
My mistress when she walks treads on the ground. 
And yet, by heaven, I think my love as rare 
As any she belied with false compare."

Szab� L�rinc� �gy sz�l: 
"�rn�m szeme nem nap, sehogyse; r�t 
ajk�n�l a r�t kor�ll ragyog�bb. 
Feh�r a h�? Az � keble s�t�t. 
Dr�t a haj? A haja fekete dr�t. 
L�ttam r�zs�t, feh�ret s pirosat, 
de az � arc�n bizony sohase; 
s n�mely p�rf�m gy�ny�re cs�bosabb, 
mint amilyen �rn�m lehellete. 
Szivesen hallgatom – de tudom, a 
muzsikasz� sokkal zengzetesebb; 
istenn�t j�rni nem l�ttam soha, – 
az �n �rn�m a f�ld�n j�r, ha megy; 
m�gis �r annyit nekem, mint akit 
hazug hasonlat mennyekbe r�p�t."

Ha megfigyelj�k a r�meket, az eredetiben a b a b, a magyar ford�t�sban viszont mintha a x a x lenne. 
A k�t p�lda felhoz�sa ut�n felmer�l a k�rd�s, hogy mennyire haszn�lhatja ki a m�ford�t� a k�lt�i szabads�g�t. A k�lt�i k�pekben m�g szabadosabban mozoghat (mint a 75. szonettben – megbocs�that�), de a versform�hoz illik igazodni. Hisz maga a versford�t�s ez�rt is neh�z, mivel ez k�ti meg legink�bb a ford�t� kez�t, rengeteg mindenre kell figyelnie: r�m, sz�tagsz�m �s sorolhatn�nk m�g. De illik igyekezni megtartani az eredeti form�t, nem pedig v�ltoztatni rajta.

V�giggondolva a felhozott p�ld�kat ki kell-e jelenteni, hogy Szab� L�rinc rosszul ford�totta Shakespeare szonettjeit? Ezt nem szabad mondanunk. Term�szetesen vannak remek�l siker�lt ford�t�sok, �s el kell ismern�nk a k�lt�t, ami�rt ilyen neh�z feladatra v�llalkozott. Viszont azt is tudni kell, hogy vannak ford�t�sai, amelyek ink�bb az � versei, csak Shakespeare nyom�n.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s